A gyermekek nevelésének, tanításának sikeressége nagyban függ a velük foglakozó felnőtt és a gyermek kapcsolatának minőségétől.
Ha a pedagógus -bár én jobban szeretem a „néni” megnevezést- megbízik kis tanítványában és tiszteli őt, a gyermek is tisztelettel és bizalommal fordul a pedagógusa, az ő „nénije” felé.
A Mazsolák Házában a hétköznapok során sokszor vannak ilyen csodával átszőtt találkozások. Történik ez egy szeretettel teli pillantásban, amikor a gyermeknek sikerül felemelnie a fejét, és felnőtt és gyermek tekintete találkozik. Abban az örömmel teli pillanatban, mikor nagy erőfeszítés árán sikerül egy lépést megtenni, vagy egy kedves üzenet érkezésekor. Most erről az üzenetről szeretnék mesélni.
Ebédidő van. Mindenki megérkezett az asztalhoz, a gyerekek szépen, egyenesen ülnek. Kiosztásra kerül az ebéd, „Jó étvágyat” kívánunk egymásnak, ahogy minden nap. De most mégsem történik minden a szokásos módon. Az egyik gyermek ebédjével együtt egy papírra írt üzenet is érkezik.
Konduktor: Elolvashatom a Testvéred üzenetét?
Gyermek: I-gen.
Konduktor: „Kedves Testvérem, legyen szép napod!” (A levélen van egy szivecske és egy kedves delfin rajz.)
Gyermek: mosolyog
Konduktor: Megmutathatom a többieknek?
Gyermek: mosolyogva, büszkén és hangosan mondja: I-gen.
Lehet, hogy ez az apró jelenet mindennapi kis dolognak tűnhet, de a gyermek számára örömteli és motiváló ez a pillanat. Örömteli, mert egy kedves levelet kapott a Testvérétől de örömteli azért is, mert ő dönthetett arról, hogy a levelét megosztja kis társaival is.
Az oktatás és nevelés nem csak a megtervezett, szépen felszerelt környezetben jöhet létre, mert a gyermekekkel töltött minden perc lehetőséget biztosít erre.”
Gerel Ganbold konduktor, Mazsolák Háza
